Állattartás
Feltöltve: 2014-03-20
Alsómocsolád Község Önkormányzata Képviselő-testületének
…/2014. (…. ….) önkormányzati rendelete
a kedvtelésből tartott állatok tartásáról
Alsómocsolád Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az állatok védelméről és kíméléséről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (6) kezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.§ (1) E rendelet célja azon szabályok meghatározása, amelyek elősegítik az állattartók, valamint az állattartással érintett lakosok érdekeinek érvényesülését, egyúttal biztosítják, hogy az állattartás mások – többek között a szomszédos lakások lakói, az ingatlanok használói, a közterületen tartózkodó polgárok – nyugalmát, biztonságát és testi épségét, valamint jogai gyakorlását ne veszélyeztesse.
(2) Alsómocsolád Község közigazgatási területén állatot tartani kizárólag a vonatkozó közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi előírások, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) és a mindenkor hatályos Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terve (HÉSZ), továbbá más építési előírások betartásával, e rendeletben meghatározott módon lehet.
(3)Az állattartással összefüggő önkormányzati hatósági hatáskör gyakorlását a képviselő-testület a közös hivatal a Jegyzőjére ruházza át.
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Állattartó: az állat tulajdonosa, illetve aki az állatot vagy állatokat az ténylegesen tartja, felügyeli, gondozza.
2. Állattartás: az a tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási és egyéb (ideértve: elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet) igényeit kielégíti.
3. Kedvtelésből tartott állatok: rendszertani besorolástól függetlenül minden olyan állat, amelyet nem tudományos kutatás, állati eredetű termék előállítása, igavonás, teherhordás, természetvédelem, géntartalék-védelem, – és kutya és macska kivételével – közcélú bemutatás céljára tartanak és szaporítanak. Kedvtelésből tartott állatnak minősül továbbá a nem gazdasági céllal tartott haszonállat, továbbá a vadászatra használt állat is, ill. azon állatok, melyeknek húsa az európai étkezési szokások figyelembe vételével nem szolgál emberi fogyasztásra (sportló, póniló, eb, macska, dísz- és sportgalamb).
4. Egyéb kedvtelésből tartott állatok: énekes és díszmadarak, akvarisztikai és terráriumi állatok, görény, kisrágcsálók.
5. Állattartó épület: közvetlenül az állatok elhelyezésére szolgáló létesítmény.
6. Tenyésztés: legalább két nőivarú, vagy hímivarú egyed, illetve öt, vagy több egy fajhoz tartozó egyéb kedvtelésből tartott tenyészállat kereskedelmi, haszonszerzési célú céltudatos szaporítása.
7. Ingatlan: az állattartó használatában lévő földrészlet, vagy összefüggő földrészletek.
8. Többlakásos lakóépület:minden olyan lakóépület, melyben legalább 2 darab önálló rendeltetési egység (lakás) található.
9. Felügyelet: az állat mozgását korlátozó, támadását megakadályozó, továbbá az ember és állat egészségvédelmét szolgáló intézkedés, magatartás, illetve eszköz alkalmazása.
10. Mikrochip: 11784 ISO, vagy 11785 ISO szabvány szerintielektronikus azonosító rendszer, mely az állat szervezetébe helyezve az állat egyedi azonosítására alkalmas.
11. Nagytestű eb: a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eb.
2. A KEDVTELÉSBŐL TARTOTT ÁLLATOK
TARTÁSÁNAK SZABÁLYAI
3. § (1) Az eb tulajdonosa köteles az ebet úgy tartani, hogy az mások testi épségét ne veszélyeztesse, anyagi kárt ne okozzon. Az ebtartó minden körülmények között köteles az állatjóléti és állategészségügyi szabályokat betartani.
(2) Az állattartó köteles ebét az állatvédelmi törvényben foglalt rendelkezéseknek megfelelően tartani.
4. § (1) Az ebeket – szükség esetén bekerített és lezárt helyen, vagy megkötve – a nap minden szakában akként kell tartani, hogy elkóborolni, közterületre vagy más személy ingatlanára felügyelet nélkül kijutni ne tudjanak.
(2) Nagytestű ebet kiszabadulását megakadályozó, mások testi épségét nem veszélyeztető módon kell tartani, szükség esetén a kerítést ennek megfelelően kell kialakítani.
(3) A (2) bekezdésben szereplő ebek tartása esetén a lakás, ház, udvar, telep bejáratán a harapós kutyára, egyéb kutya tartása esetén, kutyára utaló figyelmeztető táblát jól látható módon kell elhelyezni.
5. § Alsómocsolád község közigazgatási területének közterületein kizárólag a 2. § 10. pontjában meghatározott, biztonságos, egyedi azonosítóval ellátott ebet lehet sétáltatni. Az önkormányzat jogosult ellenőriztetni, hogy a közterületen sétáltatott ebeket ellátták-e egyedi azonosítóval.
6. §(1) Többlakásos lakóépület udvarán és közös használatú helyiségeiben ebet csak pórázon lehet vezetni. Ezeken a területeken ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes.
(2) Az eb tulajdonosának biztosítania kell, hogy a többlakásos lakóépület udvarán és közös használatú helyiségeiben az eb sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztethessen.
(3) Szájkosarat használni a (2) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében – ha külön jogszabály a szájkosár használatát nem írja elő – kizárólag az egyed jellemzően agresszív magatartásának ismerete esetén kell.
7. § (1) Tilos az ebet beengedni, bevinni, illetve ott tartani a vakvezető, mozgáskorlátozottakat segítő, rendőrségiés jelzőkutyák kivételével:
a) vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe, ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe, kivéve, ha a vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiség tulajdonosa ehhez hozzájárul,
b) egészségügyi, szociális, kulturális létesítmény területére, kivéve terápiás célzattal.
c) élelmiszer elárusító üzletbe, közfürdő területére, vagy játszótérre (ideértve a homokozót is).
(2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalmak alóli kivételek esetén is alkalmazni kell e rendelet ebtartásra vonatkozó szabályait, különös tekintettel a 8. § (1) bekezdésében foglaltakra.
(3) Kutyát közforgalmú közlekedési eszközön pórázon tartva és szájkosárral ellátva, kisebb testű ebek, illetve egyéb kedvtelésből tartott állatok esetén, kifejezetten azok biztonságos szállítására készített, a kézipoggyász méretét meg nem haladó méretű dobozban, ketrecben szabad szállítani.
8. § (1) Az eb tulajdonosa, vagy az állat felügyeletét ellátó más személy köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet, a lakóházak közös használatú helyiségeit, udvarát, a liftet, a közforgalmú közlekedési eszközöketne szennyezze. Az eb által okozott szennyeződést köteles azonnal eltávolítani, melyhez szükséges eszközt (kislapát, seprű, zacskó, stb.) magánál kell tartania.
(2) Ebet szabadon futtatni kizárólag 4. mellékletben felsorolt, meghatározott, e célra kijelölt (táblával megjelölt) területen szabad. Harapós vagy támadó természetű eb szájkosarát a kutyafuttató helyeken sem szabad eltávolítani.
(3) Az írásbeli felszólítást követően is felügyelet nélkül hagyott, a közterületen, vagy üzlet előtt felügyelet nélkül kikötött valamint a közterületen, szabadon engedett ebeket az állategészségügyi szolgálat munkatársa befogja és a Misina Természet- és Állatvédő Egyesület telephelyére szállítja. Az elszállított ebeket a tulajdonos 14 napon belül a szállítási és tartási költség megfizetése ellenében kiválthatja, de ez nem érinti a tulajdonos esetleges egyéb felelősségét.
(4)Az állategészségügyi szolgálat munkatársa a (3) bekezdésben foglalt feladatait a kóbor állatok befogásáról és elhelyezéséről szóló külön kormányrendelet szabályai szerint látja el.
(5) Az állategészségügyi szolgálat díjai az állat fajára való tekintet nélkül:
a) szállítás (begyűjtés): bruttó 250 Ft/megtett km
b) tartási költség 14 napra: bruttó 20.000,- Ft
3. EGYÉB ÁLLATOK TARTÁSÁNAK FELTÉTELEI
9. § (1) Az állattartónak gondoskodnia kell arról, hogy az állatok tartási helye a környezeti viszonyoknak és az állatok szükségleteinek megfeleljen.
(2)Ezen állatok tartói kötelesek gondoskodni arról, hogy az állat a közterületet, a lakóházak közös használatú helyiségeit, udvarát, a közforgalmú közlekedési eszközöket ne szennyezze. Az okozott szennyeződést kötelesek azonnal eltávolítani, és a közterületet eredeti állapotba visszaállítani.
4. ÁLLATVÉDELMI, ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI, KÖZEGÉSZSÉGÜGYI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOK
10. § (1) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, s az általa tartott állat részére megfelelő életfeltételeket biztosítani, egyúttal köteles betartani az állatvédelmi, állategészségügyi, közegészségügyi és környezetvédelmi szabályokat.
(2) Az eb tartója köteles a 3 hónapos kort betöltött ebet 30 napon belül, azt követően 6 hónapon belül, valamint a második oltást követően évente veszettség ellen a közzétett felhívásban megjelölt helyen és időben a kijelölt állatorvossal vagy az általa választott más állatorvossal beoltatni, féreghajtószerrel kezeltetni.
(3) Az az állattartó, akinek a kutyája vagy macskája embert megmart, vagy megharapott – valamint a megsérült személy – haladéktalanul köteles bejelentést tenni a hatósági állatorvosnak, illetve az állami népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálatnak.
Az állat megfigyelésével, kivizsgálásával kapcsolatban felmerült költségek az állattartót terhelik.
(4) Fertőző állatbetegségek, továbbá az ember és a környezet fertőződésének megelőzése céljából az állattartó költségére a szükséges fertőtlenítést el kell végezni, amelynek helyét, módját, és szabályszerű végrehajtását a területileg illetékes hatósági állatorvos rendeli el, illetve ellenőrzi.
(5) Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről (eladás, ajándékozás útján) gondoskodni.
(6) Az eb, illetve macska tulajdonosa – egyéb elhelyezés hiányában – köteles felajánlani az állatot az arra jogosult egyesületnek, állatvédő alapítványnak, illetve az Állategészségügyi Telep részére.
(7) Az állattartó köteles a felajánlott állat számára új állattartó felkutatásában lehetőségeihez mérten közreműködni, s mindent megtenni annak érdekében, hogy az állat, lehető legrövidebb időn belül, új gazdához kerüljön.
5. AZ ÁLLATI HULLÁK ÉS ÁLLATI EREDETŰ HULLADÉKOK ÁRTALMATLANNÁ TÉTELE
11. § (1) Az állat elhullását a tulajdonos köteles a területileg illetékes állatorvosnak haladéktalanul bejelenteni.
(2) Állati tetemet, a tulajdonos saját ingatlanán köteles eltemetni, vagy köteles megsemmisítéséről a hatályos jogi szabályozás szerint gondoskodni oly módon, hogy az erre a célra szakosodott gyűjtő-, vagy megsemmisítő helyre szállítja. Az állat hulláját, az állati eredetű hulladékot és mellékterméket emberi fogyasztásra felhasználni, vagy forgalomba hozni tilos.
(3) Az ismeretlen állattartó állatának teteme, valamint közúton, baleset következtében elhullott állat esetén is a (2) bekezdésben foglaltak irányadóak, azzal, hogy a tetem elszállításáról az önkormányzat gondoskodik.
(4) Amennyiben az állattartó (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az állati hullát az önkormányzat a tulajdonos költségére elszállíttatja.
(5) Az elhullott állatokat az elszállításig és szállítás közben zárt, szivárgásmentes göngyölegben kell tárolni.
6. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
12. § Jelen rendelet a kihirdetés napját követő napon lép hatályba.
Dicső László Uti Ferencné
polgármester jegyző
Záradék:
Elfogadta: a Képviselő-testület 2014. …………………..hó. ….-i ülésén
Kihirdetve: 2014. …….hó …-n.
Uti Ferencné
jegyző
I n d o k o l á s
Alsómocsolád Község Önkormányzata Képviselő-testületének
a kedvtelésből tartott állatok tartásáról szóló
…/2014. ( ….. …. ) önkormányzati rendelethez
Általános Indokolás
Az előzetes hatásvizsgálat:
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (Jat) 17. §-a szerint a jogszabály előkészítője előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit, melyről. önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatni kell. A hatásvizsgálat során vizsgálni kell:
a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen
aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait,
ab) környezeti és egészségi következményeit,
ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint
b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és
c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.
a) Az új rendelet valamennyi jelentősnek ítélt hatása, különösen:
aa) A rendelet társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai:
A Rendelet megalkotásával az önkormányzat ösztönözni kívánja a település állattartót, hogy állataikat (különösen az ebeket) megfelelő módon tartsák, és ne zavarják a település lakónak és látogatóinak nyugalmát
