Mesedélután
Feltöltve: 2015-09-09
„A mese nem valóság,
hanem a valóság lényegének megragadása”
Mese – Délután
Az ember élete változatos. Jó és kevésbé jó időszakok váltják egymást. Ha jól mennek a dolgaink, boldogok vagyunk és szárnyalunk, a bajok közepette pedig küzdünk és keressük a fogódzókat, a megoldás, a változtatás lehetséges módjait.
Mibe kapaszkodhatunk ilyenkor? Hol találunk egyszerű, természetes megoldást, amely eredményeként minden jóra fordul? Ismert mintákat keresünk, szüleink, barátaink esetleg saját tapasztalataink alapján, elolvasunk néhány ma divatos, életvezetési tanácsokkal teletűzdelt könyvet? Lehetséges. De gondolunk-e ilyenkor arra, hogy segíthet, egy a nagyszüleinktől, a szüleinktől halott, vagy általunk talán réges-rég olvasott MESE, vagy igaz történet?
Tudjuk-e, hogy a mese az ember számára óriási segítséget jelent? Modellt adhat az élet eseményeihez, ahhoz, hogy megtaláljuk helyünket a világban. Merjük-e megfogalmazni, hogy a mesékre mindig szükségünk van, hisz vágyunk a varázslatra, a borzongásra, a csodák átélésének élményére? Érezzük-e, hogy a mese biztonságot és reményt nyújt, s azt ígéri, végül minden jóra fordul? Észre vesszük-e, hogy a mese abban is segít, hogy lássuk, hogy az életben felmerülő problémák elől nem kitérni kell, hanem szembeszállni velük és legyőzni őket?
Hisszük-e, hogy a mese olyan varázstükör, amely belső világunk egy részét tükrözi, és megmutatja nekünk azt az utat, melyet meg kell tennünk, hogy megoldjuk problémáinkat és eljussunk kitűzött célunkig?
Ha visszagondolunk, biztosan találunk olyan eseményt az életünkben, amikor – ha nem is tudatosan – a mese nyújtott reményt. Elképzeltük és hittük is néhányszor, hogy mi vagyunk a „királykisasszony”, akit a hős lovag megszabadít a rabságtól vagy a „legkisebb fiú” , aki legyőzi sárkányt és a „fele királyság”meg a mellé járó egyéb jutalmak megszerzését követően „boldogan él, amíg meg nem hal”.
A mesék, és a mesemondások ideje soha nem jár le, ezért
2015. szeptember 14-én, hétfőn, 15 órától várunk mindenkit, kicsiket és nagyokat az
Interaktív Tárház kemencés udvarába!
Beszélgessünk egy jót! Mondjunk, vagy hallgassunk meséket, vagy igaz történeteket. Legyen az olyan történet, melyet gyerekkorunkban hallottunk és nagyon szerettünk, vagy olyan, amely velünk, családunk tagjaival esett meg – mindenre kíváncsiak vagyunk.
Pont egy éve annak, 2014. szeptember 14-én, hogy néhány óra alatt árvíz öntötte el Alsómocsoládot. Akik akkor ott tettük a dolgunkat, egy pillanatig sem gondoltuk, hogy a „sárkány” legyőzhetetlen. Le is győztük.
Várunk mindenkit, aki azon az éjszakán helyt állt, és azokat is, akik szívesen hallanának történeteket az egy évvel ezelőtti éjszakáról!
A beszélgetés és mesélés folyamatos, elkésni nem lehet, legfeljebb lemaradni egy rendkívüli élményről. Mi ott leszünk mindaddig, amíg el nem fogynak a mesék, a történetek.
Meglepetésekben nem lesz hiány! Ha éhezünk, vagy szomjazunk, csak intünk a „terülj-terülj asztalkának”. Vendégeink között tudhatjuk Boldizsár Ildikót, aki nem csak, hogy mindent tud a meséről, hanem maga a MESE!
Ne hagyja ki ezt az alkalmat, mert nagyon bánná később!
Dicső László
polgármester
