MÁTYÁS KIRÁLY EMLÉKÉV
Feltöltve: 2018-02-26
560 évvel ezelőtt került trónra Hunyadi Mátyás, aki a magyar történelem egyik legismertebb királya lett. Édesapja, Hunyadi János (Szibinyáni Jank), édesanyja Szilágyi Erzsébet volt. A Hunyadi család ősei havasalföldi (ma Románia) kenézek voltak, a királynak tett katonai szolgálatért cserében kapták Luxemburgi Zsigmondtól a családnak nevet adó Hunyad várát. V. László király (1452-1458) váratlan halálát követően trónra kerülésében nagy szerepe volt nagybátyjának, Szilágyi Mihálynak, aki a nemességre támaszkodva kiegyezett a bárókkal, így 1458. január 24-én az országgyűlés a Duna jegén királlyá választotta a fiatal Mátyást. Mátyás ekkor Prágában tartózkodott Podjebrád György cseh király fogságában, aki csak váltságdíj és lányával kötendő házassági ígéretért cserében engedte haza a fiatalembert. Így Mátyás első felesége Podjebrád Katalin volt ( Katalin 1464-ben meghalt). Mátyás 1458 februárjában vette át az ország kormányzását a budai Nagyboldogasszony-templomban (mai Mátyás-templom). A hatalom átvétele után hozzálátott államszervezeti reformjaihoz, melyekkel a bárók szerepét kívánta csökkenteni és saját embereire támaszkodott, akiket a nemesség soraiból emelt maga mellé pl.: Szapolyaiak, Báthoriak. 1464-ben került sor a megkoronázására Székesfehérváron. Édesapjától örökölt hagyománynak tekinthető, a török ellenes harc folytatása. A magyarság körében csak olyan uralkodó lehetett népszerű, aki szembeszállt a törökkel, de Mátyás jól tudta, hogy a nyílt nagy ütközetekhez Magyarország nem elég erős, ehhez nyugati segítségre van szükség. Több neves törökellenes hadjárata és győzelme volt (1463 boszniai hadjárat, Erdély megvédése, győztes Kenyérmezei csata). 1483-ban azonban 5 évre szóló békét kötött a törökökkel, melyet egészen 1520-ig a Mátyást követő uralkodók is meghosszabbítottak. Nyugati politikájában a cseh trón megszerzésére indult, ennek következtében megszerezte Morvaországot, Sziléziát és Lausitzet, de nagyratörő terve a német-római császári cím megszerzése volt, amely azonban nem járt sikerrel. Mátyás a fekete seregre támaszkodott, mely egy 15-20 000 fős zsoldos sereg volt. Ez rengeteg pénzt emésztett fel, így növelte a király a bevételeket. Legfőbb forrása a rendkívüli hadiadó volt, amelyet akár évi kétszer is beszedethetett, amely tovább növelte a jobbágyok terheit. Mátyás nevéhez fűződik a füstadó bevezetése, melyet háztartásonként szedtek és az elmúlt évekig ma is fizettünk kéményseprés néven. 500 000 arany volt az évi bevétele, amelyből 200 000 aranyat emésztett fel a végvárvonal fenntartása a törökkel szemben. Második felesége az itáliai származású Beatrix volt, akinek a nevéhez fűződik a reneszánsz kultúra megjelenése hazánkban. Fényes udvart tartottak a budai, visegrádi palotában, ahol ünnepségek alkalmával bor folyt a díszkútból. Mátyás korának legnagyobb könyvtárát gyűjtötte össze (2000-2500 könyv). A kézzel írt könyveket, gyönyörűen díszített kötésük alapján covináknak nevezzük. Mátyásnak egyik feleségétől sem született utódja. Egy bécsi polgárlánytól, Edelpeck Borbálától született törvénytelen fiát, Corvin Jánost próbálta meg elfogadtatni utódjául, azonban Mátyás 1490-ben bekövetkezett halála után a bárók hamar félreállították az ifjút. Emlékezzünk méltán Mátyás királyra, az igazságosra, ahogy a népmesék megőrizték számunkra!
Bálint Róbertné
Legfrissebb híreink
2024-10-09
2024-09-30
2024-09-24