Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag…
Feltöltve: 2018-03-20
Legújabb kori történelmünk során mindig kiemelkedő jelentőséggel bírt 1848 március 15 megünneplése. Fontos volt, mert a magyar szívekben mindig magában hordozott egy sajátos szimbolikus jelentéstartalmat, a szabadság, a fejlődés, a modernizáció és a nemzeti tudat érzését. Az ezen dátum által jelképezett korszaknak köszönhetjük gyönyörű himnuszunk keletkezését, zászlónk piros-fehér-zöld színeinek hivatalossá válását, illetve azt, hogy országunk fővárosa Pozsony helyett Budapest, hivatalos nyelve pedig a latin helyett a magyar lett. Büszkének kell lennünk tehát erre a napra. Úgy gondolom ma, amikor nemzetünk újra a fejlődés útját keresi, egy válságokkal, viszontagságokkal teli korban, ennek a napnak az emléke nagyon fontos tanulságokkal töltheti fel ünneplésünket. Ezek a tanulságok pedig az összefogás, a kitartás és a tenni akarás hegyeket megmozgató erejének és egymásnak a megbecsülése.”
/Harmat Árpád Péter történész/
Településünk küldöttsége e napot erdélyi testvértelepülésünkön, Máréfalván és Nyergestetőn töltötte, ahol részt vettek az ünnepi megemlékezésen, és közösen tisztelegtek a harcokban elesett katonák emléke előtt.
Az 1848-49-es forradalom hulláma Erdélyországon is végig söpört, harcra és szabadságuk megvédésére ösztökélve a székely harcosokat. A Csíkkozmás és Kászonújfalu települések közötti vízválasztón elhelyezkedő Nyergestetőn, 1849. augusztus 1-jén Gál Sándor tábornok Tuzson János alezredes vezetése alatt 200 honvédjére bízta a csatát. A kisszámú székely hadsereg, önfeláldozó küzdelmük ellenére vereséget szenvedett egy kászoni származású ember árulásának következtében. Jelenleg a csata helyszínén emlékoszlop őrzi az elesett hősök emlékét. Az emlékművel átellenben, az erdő szélén elhelyezkedő területre hantolták el az ütközet áldozatait, akiknek emlékét többek közt számtalan kisebb-nagyobb fa- és vaskereszt, valamint sok kopjafa őrzi.
Legfrissebb híreink
2025-05-19
2025-05-14
2025-05-08
