30 éves az önkormányzati rendszer Magyarországon
Feltöltve: 2020-09-30
A helyi önkormányzati rendszert megelőző 40 évben tanácsrendszer működött hazánkban, ami folyamatosan változott. A negyedik tanácstörvény központi kérdése a tanácsok önkormányzati jellegű megerősítése volt. A rendszerváltás hatására egyre nagyobb szerep jutott a megyékkel szemben a településeknek, az Alkotmányban pedig „A tanácsokról” szóló fejezet helyett „A helyi önkormányzatokról” szóló fejezet kapott helyet. Ennek értelmében minden helyi önkormányzat egyenlő alapjogokkal bír, a tanácsrendszert jellemző alá-fölérendeltségi viszonyok megszűntek.
Az önkormányzati rendszer kialakításakor a decentralizáció, az autonómia és a demokratikus működés volt a legfőbb vezérelv. Ezek az alapértékek köszönnek vissza a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvényben, ami kimondta a tanácsrendszer megszűnését. Az első választásra 1990. szeptember 30-án és 1990. október 14-én került sor, mivel ez még kétfordulós volt.
A helyi önkormányzás alapjait Magyarország Alaptörvénye határozza meg. Az Alaptörvény rendelkezésének megfelelően az Országgyűlés sarkalatos törvényként fogadta el Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényt. Az Alaptörvény értelmében a közhatalom forrása a nép, amely a hatalmát választott képviselői útján, közvetlenül gyakorolja.
2019-ben Magyarország településeinek száma összesen 3155, a települési és megyei önkormányzatok száma 3197, ennek 33,5%-a községi önkormányzat 500 fő lakosságszám alatt. 97 polgármester van, akik 30 éve töltik be ezt a tisztséget, valamennyiük munkája kiemelkedő és követendő példa!
Forrás: A magyar önkormányzatok 30 éve, TÖOSZ, 2020.
