Felavattuk településünk legújabb alkotását

Feltöltve: 2025-04-10

Az Alsómocsoládiak Baráti Köre Egyesület által szervezett Baráti Kör találkozó keretében, ünnepélyes keretek közt mutattuk be településünk legújabb köztéri alkotását, Antoine de Saint-Exupéry és A kis herceg szobrát.
 
Sajnos, az időjárás miatt nem tudtunk a szobor eredeti helyszínén ünnepelni, ezért – rendhagyó módon – a Rigac Vendégház Nagytermében került sor a „leleplezésre”. Nagy örömünkre az alkotó, Varga Gábor szobrászművész és keramikus is részt vett az eseményen!
 
Az ünnepi beszédet Halmai Gáborné társadalomfejlesztő tartotta, amelyet szeretnénk megosztani Önökkel is.
 
„Köszönöm a meghívást, mindig jó itt lenni lélekben Alsómocsoládiként, látni, hogy a Baráti kör erős, sokan kötődnek a településhez. Köszönöm azt is, hogy ismét én méltathatom Varga Gábor szobrászművészt, a település visszajáró barátját, aki ismét gazdagította a mesék tárházát. A születés megjelenítése és a sárkány figurája után megalkotta a Kis herceg szobrát, aki a világirodalom egyik legismertebb alakja. Készített egy repülőt, hogy a repülőgép szimulátorok mellett egy igazi repülőgép is megtalálható legyen Alsómocsoládon, és megformázott egy híres pilótát, Exupéryt, hogy a Polgármester Úr mellett egy másik olyan személy is lakjon itt, aki már járt saját vezetésű géppel a felhők felett.
 
Először hadd mondjak néhány szót a Kis herceg megálmodójáról.
 
Antoine de Saint-Exupéry kalandos életet élt és rejtélyes módon halt meg. A kis herceg – a szerző anyanyelvén Le Petit Prince – a világ egyik legismertebb könyve.
 
1900. június 29-én született a franciaországi Lyonban. A kis Antoine itt kezdett el verseket írni és itt szeretett bele a repülőgépekbe is. Csodálatos felfedezéseket tett: egyszer például lemezeket rögzített a kerékpárjához és a pedálokat őrült sebességgel hajtotta – azt remélte, hogy így hamarosan felreppen az égbe. Tanulmányai elvégzése után a repülés úttörőjeként dolgozott nemzetközi postajáratokon, miközben gyakran hagyatkozott az ösztöneire, amikor a kezdetleges műszaki felszereltségű gépeken, rádió nélkül repült többek közt a Szaharában és az Andokban. Legendás és hősies pilóta hírében állt, majd kalandjairól írni kezdett.
 
Első meséje is A pilóta (L’Aviateur) címet viselte, majd 1928-ban megjelent A déli futárgép – Postajárat délről (Courrier Sud) című könyve. Az Éjszakai repülés (Vol de Nuit) 1931-ben jelent meg, amiért kiérdemelte a szakma elismerését is.
 
Amikor kitört a második világháború, felderítő küldetésekben vett részt a nácik ellen. Először a francia felderítőknél szolgált, de amikor Párizs 1940-ben elesett, az író Amerikába menekült és New Yorkban telepedett le.
 
Ironikus módon itt született meg a Le Petit Prince, és a könyv 1943-ban végül az Egyesült Államokban és nem Franciaországban jelent meg.
 
Amikor a francia ellenállás és az amerikai szövetségesek közösen küzdöttek Németország ellen, Antoine de Saint-Exupéry pilótaként – magas életkora és korábban szerzett sérülései ellenére – visszatért Európába, hogy kémkedéssel segítse a francia erőket. Csupán 44 éves volt, amikor még egy utolsó küldetésre vállalkozott: 1944. július 31-én a magasba emelkedett egy Lockheed P–38-as géppel, majd örökre eltűnt. Eltűnése előtt feleségével egy közös emlékiratot állítottak össze A rózsa története címmel. A kéziratot egy kis ládikó őrizte otthonukban, amelyet csak 1979-ben fedeztek fel, Consuelo halála után nem sokkal, a padlás egyik sarkában. 2000-ben publikálták, és azóta több mint 16 nyelvre fordították le.
 
A sivatagban megjelenő fiatal, aranyhajú hős és a társaitól lemaradt pilóta barátságának történetét pedig már több mint 250 nyelvre fordították le, és évente még ma is körülbelül 2 millió példányát értékesítik.
 
Ezután szeretnék az alkotóról szólni.
 
Nem volt egyszerű a feladat, mindezt szoborba önteni, megjeleníteni. És a mellettem álló Varga Gábor a települést már eddig is gazdagító Születés szobra, a Trianoni emlékmű és a Sárkány megformálása után ismét egy különleges kompozíciót alkotott.
 
Már gyermeki vágyai között is fontos szerepe volt az alkotásnak, hiszen az első karácsonyi kívánságai közt voltak színes és grafitceruzák, mutatva az önkifejezés vágyát. A keramikus, szobrászművész Cegléd, Budapest, Fót után Dombóváron letelepedve egyre több formát talált arra, hogy megmutassa különleges saját látásmódját. Alkotott kisplasztikákat, mellszobrokat és monumentális alkotásokat. Készített mára 100-nál is több figurából álló betlehemet lakóhelyének Dombóvárnak, alkotásaival találkozhatnak a Mária út zarándokai. Mára már több mint 250 különféle alkotása okoz örömöt szerte Magyarországon, Erdélyben és Európában.
 
Munkáját jeles szakmai díjak is fémjelzik. Már ifjú korában elnyerte a Népművészet mestere címet, 2012 óta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjének birtokosa, 2020 óta a Magyar Művészeti Akadémia képzőművészeti tagozatának tagja.
 
Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan. Az alkotó Varga Gábor is a szívével lát, és kinyitja a mi szívünket is alkotásaival. Arra késztet, hogy megtaláljuk a magunk kis hercegét, hogy a repülőgépen képzeletünk szabadon szárnyalhasson és kíváncsiak legyünk a Kis herceg életre hívójára; hogy nekünk is legyen olyan rózsánk, amelyet mindennap gondozni kell, hogy találkozzunk olyan bölcs barátokkal, mint a róka aki megmutatja, hogy a legnagyobb kincs a szeretet, s az ember mindig felelős a barátjáért, azért, akit „megszelídített”.
 
Varga Gábor maga is kincseket oszt: a saját képzeletében megszületett, majd alkotásokban valóra váltott gondolatokkal sokféle formában, de azt üzeni: a világ nehézségei ellenére igazi kincsestár, és csak rajtunk múlik hogy észrevesszük-e, megtaláljuk-e a kincseket…
 
Kívánom mindenkinek, aki itt él, aki erre jár, aki visszatér a településre csodálkozzon rá az alkotásra és utazzon vele a képzelet szárnyain.”
 
 


Legfrissebb híreink