SECAP Vezetői összefoglaló

Az éghajlatváltozás a XXI. század legjelentősebb kihívásai közé tartozik, szerteágazó természeti, környezeti, valamint társadalmi, gazdasági és különösen egészségügyi következményei számos problémát generálnak, amivel a lakosság nap, mint nap találkozik. Az utóbbi évek időjárási tendenciáit figyelve saját magunk is tapasztalhatjuk, hogy bár a Kárpát-medence számos előnnyel jár, ugyanakkor éppen medence jellegéből és elhelyezkedéséből fakadóan a változás hatásai is erőteljesen jelentkeznek. A klímamodellek alapján az elkövetkező években az éves átlaghőmérséklet növekedése, a nyári aszályos időszakok meghosszabbodása, valamint a csapadék mennyiségének mérséklődése és koncentrációja várható.

Baranya megyét Magyarországon belül kevésbé érinti érzékenyen az éghajlatváltozás, a negatív hatások mérsékeltebben jelentkeznek, a szimulációk elsősorban az ország középső és keleti részére jelzik a hőmérséklet növekedését, középső és délkeleti részére a csapadék mennyiségének csökkenését. Baranya megye időjárását az Adriai-tenger felől érkező ciklonok befolyásolják, némileg mérsékelve a kedvezőtlen hatásokat. Ugyanakkor egyértelmű, hogy a térségnek csökkenő és időben koncentrált csapadékhozamra kell számítania a jövőben. Az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai sajnos az egyre extrémebbé váló időjárási elemek kártételében is jelentkeznek, azaz az infrastrukturális elemek, épületek és építmények, zöldfelületi elemek is egyre jelentősebb károkat szenvednek, így szükséges ezen hatásokra is felkészülni.

Alsómocsolád Község Önkormányzata az éghajlatváltozás hatásaira való érdemi felkészülés érdekében tűzte ki a SECAP, azaz Fenntartható Energia és Klíma Akcióterv elkészítését. A helyzetfeltárás báziséve 2012, így ezen kezdőévre vonatkoztatva vizsgáljuk az üvegházhatású gázok kibocsátását, a felhasznált energia mennyiségét, valamint a megújuló energiatermelő rendszerek kapacitását. A település ezen adatokhoz viszonyítva 2030-ig szeretné elérni a kibocsátás mérséklését, a felhasznált energia mennyiségének csökkentését. A helyzetfeltárás feltérképezi a fontosabb mitigációs (kibocsátási) pontokat, egységeket, az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó fontosabb problémákat, az érintett célcsoportokat. Része továbbá az adaptáció helyi-térségi lehetőségeinek megfogalmazása is.

A klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében elsődleges az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése, amihez mindenekelőtt a településre jellemző kibocsátási jellemzőket kell feltérképeznünk és megértenünk a fontosabb szegmensekre vonatkozóan. A dokumentum ezért az első részben ezen pontokat összesíti és mutatja be, segítve nemcsak a döntéshozók munkáját, hanem a lakosság és a vállalkozások tájékoztatását, szemléletformálását is. A szektoronkénti felmérés alapján láthatóvá válnak a potenciális beavatkozási pontok. Ezt követően a 2030-ra elérni kívánt célok érdekében javaslatokat fogalmaz meg a kibocsátás csökkentése, az energiahatékonyság fokozása és a megújuló energiaforrások növekvő hasznosítása érdekében. Az akciótervben bemutatott intézkedések lehetőséget teremtenek egyrészt az önkormányzat, a vállalkozások és lakosság számára a 2030-ig megfogalmazott célok eléréséhez. Másrészt igazodási pontot jelenthetnek új megoldások, módszerek alkalmazása előtt a már kialakított logika mentén, ezzel ösztönzik a tovább gondolkodást. Természetesen az akcióterv végrehajtása a rendelkezésre álló (erő)források függvényében értelmezhető.

Nem utolsósorban a dokumentum számba veszi az eddig megvalósult és előremutató kezdeményezéseket, rendelkezésre álló terveket. Szükséges megjegyezni, hogy a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás, a negatív, káros hatások elleni védekezés kulcsa minden esetben a helyi társadalom. A társadalom összefogása, lépései szükségesek a megfogalmazott akciótervek megvalósításában, a lehetőségek kihasználásában, egyedül egy-egy szereplő nem érhet el, csak legfeljebb félsikereket.

Alsómocsolád Község Önkormányzata 2022. szeptember 28-i Képviselő-testületi ülésén elfogadta Alsómocsolád Község 2030-ig szóló Fenntartható Energia és Klímaakciótervét, valamint Klímastratégiáját:

SECAP letöltés	SECAP lapozható
Klímastratégia letöltés	Klímastratégia lapozható
SECAP és Klímastratégia rövid bemutatása

---

SECAP Intézkedési terv (feltöltés alatt)

1.Települési szintű intézkedések
A település egészét érintő intézkedések, melyek nem köthetők közvetlenül egyik szektorhoz sem, vagy mindegyik szektort érinti.
Intézkedés	Indikátor	Felelős	Határidő
1.1.Települési környezetvédelmi és klímareferens foglalkoztatása	környezetvédelmi és klíma referens foglalkoztatása	Önkormányzat	2022.01.01-től folyamatosan
Feladatkörébe tartozik a fogyasztás és felhasználás folyamatos monitoringja, információáramlás biztosítása, valamint kisebb elemzések, kimutatások készítése. Az önkormányzat energiagazdálkodási, fenntarthatósági feladatainak, tevékenységének támogatása, koordinálása, a SECAP és Klímastratégia megvalósításának nyomon követése, fejlesztési források, pályázati lehetőségek megismerése, szakmai segítségnyújtás pályázatok írásában és projektmenedzsmentjében.
1.2.Tájékoztatás, szemléletformálás	Honlap aloldal, Hírlevél cikkek, Facebook csoport létrehozása és működtetése	környezetvédelmi és klíma referens	2022.10.01-től folyamatosan
Az információ áramlás biztosítása az önkormányzat és intézményei, valamint az önkormányzat és a lakosság között, valamint az önkormányzat és a vállalkozások. A rendszeres visszacsatolások alapján folyamatosan nyomon követhetőek a fogyasztási adatok, a mérséklések mértéke is, ami ösztönzőleg hathat a lakosság és további szereplők számára is energiahatékonysági beruházások megvalósítása terén. Az információk áramlása, egyáltalán a fogyasztás és különösen annak bekerülési értékének tudatosítása az önkormányzati és közszférabeli dolgozók energia- és fenntarthatósági tudatosságát is fejlesztik, hiszen ők is aktív résztvevői az akcióterv végrehajtásának. Ezen tudatosság várhatóan az élet mindennapi területein is megjelenik, valamint a lakosság többi része felé is elterjed. Ezt ösztönözve célszerű az energiagazdálkodási adatok feltöltése az önkormányzat honlapjára, valamint a 40%-os célérték megközelítését jelző mutató beépítése.
1.3.Energia Munkacsoport létrehozása	Informális csoport létrehozása a képviselők, intézmények megbízottjai, civil szervezetek, lakosság részvételével (6-8 fő)	Önkormányzat	2022.11.30.
Az Energia Munkacsoport célja és feladata az energiahatékonysági lehetőségek feltárása, az intézkedések végrehajtásának biztosítása, a dolgozók, a lakosság, a helyi vállalkozások tájékoztatása, a társadalmi egyeztetés biztosítása, a környezetvédelmi és klíma referens munkájának támogatása.
1.4. Közvilágítás fejlesztése	Közvilágítás fogyasztási adatok	KÖH Kirendeltségvezető	folyamatos
A közvilágítás korszerűsítését az üzemeltető 2018-ban végezte el korszerű LED technológiájú, energiatakarékos izzók beépítésével, ami a települési primer energiafogyasztás mérséklését eredményezte. A rendszeres karbantartás az üzemeltető feladata, de a fogyasztási adatok nyomon követése segítheti az optimalizálást.
1.5. Zöldfelületekhez köthető CO2-nyelő kapacitás növelése	Zöldfelületek nagysága és CO2 megkötési képessége	Önkormányzat	folyamatos
Az üvegház hatású gázok kibocsátása csökkenthető a fogyasztás visszafogásával, azonban az ÜH gázok elnyelését biztosító települési zöldfelületek is aktív szerepet vállalhatnak az akcióterv céljainak elérésében. A meglévő zöldfelületek, az erdők és más természetes növényzet jelentős mennyiségű szén-dioxid megkötésére alkalmas. A zöldterületek védelme, területeik növelése, a növényállomány állagmegóvása ezért fontos szerepet játszik a fenntarthatóság terén. A zöldfelületek további hozzáadott értéke a kellemesebb mikroklíma, az árnyékolás, a szélhatás mérséklése, a légköri ún. szálló por megkötése stb.

 

2. Önkormányzati szintű intézkedések
Az önkormányzat hatáskörébe tartozó intézkedések
Intézkedés	Indikátor	Felelős	Határidő
2.1. Energiahatékonysági beruházások és fejlesztések önkormányzati ingatlanokon	Önkormányzati ingatlanok fogyasztási adatai	Energia munkacsoport	folyamatos
Az épületállomány jelentős része ugyan már átesett energetikai felújításon az utóbbi években, azonban a hiányzó elemek megvalósítása folytatható. Azon épületek fejlesztése indokolt, ahol nem történt meg, a nyílászárók cseréjével, külső homlokzat, födém, tető, padlás és esetlegesen a pince szigetelésével.
2.2. Energetikai felmérések önkormányzati ingatlanokon
2.3. Energetikai beruházások önkormányzati ingatlanokon
2.4. Beruházást nem igénylő fejlesztések, energiatakarékossági intézkedések önkormányzati ingatlanokon
2.5. Megújuló energiaforrások használata önkormányzati ingatlanokon
2.6. Zöld közbeszerzés
A zöld közbeszerzés alapvetően horizontálisan megjelenő, az önkormányzat egész beszerzési eljárást átható gondolkodási mód, hasonlóan a fenntarthatósághoz, esélyegyenlőséghez. Az energiaszolgáltatókkal kötendő szerződések során lehetőség nyílik zöld forrásból származó energia beszerzésére a szolgáltatókon keresztül, illetve a szolgáltatott energia részben is lehet zöld (bio, megújuló) eredetű. Ezzel fokozható a fosszilis energiaforrásból származó energia-, szén-dioxid kibocsátás megtakarítása, ami közelebb visz az akcióterv céljához.

 

3. Lakossági szintű intézkedések
Az ipari szereplőket nem számítva, Alsómocsoládon is a lakosság a legnagyobb fogyasztó, különösen mivel a magas energiaigényű közlekedés jelentős részben a személyi közlekedéshez kapcsolódik. Alsómocsoládon a teljes energiafelhasználás 74%-a kapcsolódik a lakossághoz az ipari szereplőket nem számítva, mivel annak magas aránya torzítaná az összehasonlítást. A földgáz fogyasztás 26%-a, a közlekedésből származó fogyasztás és kibocsátás harmada. Ez jól mutatja, hogy a lakóépületek energetikai felújítása elmaradhatatlan a fenntarthatóbb energiagazdálkodás érdekében.
Intézkedés	Indikátor	Felelős	Határidő
3.1. RENOPONT iroda létrehozása és működtetése
3.2. Magunk kenyerén Gazdaságfejlesztési Program lakásfelújítási programelemének kiterjesztése energetikai célú felújításokkal
3.3. Lakossági ingatlanok energetikai felmérésének támogatása, nyomon követése
3.4. Lakossági energiahatékonysági pályázatok nyomon követése és a lakosság tájékoztatása, támogatása a pályázat benyújtásában és elszámolásában
3.5. Lakossági energetikai fórumok, workshopok szervezésére
3.6. Lakossági napelemes beruházások támogatása
A lakosság esetében javasolt az 5kW-os napelemes rendszer telepítése, ami a szoláris potenciál felmérés alapján a település épületeinek javarészén megoldható, legfeljebb kisebb kiegészítő beruházással. További lehetőséget rejtenek magukban fűtésre is használható klímák, amik 0 – mínusz pár fokos tartományig is képesek legalább temperáló fűtést biztosítani, az ennél jelentősebb energiatermelő egységek pedig a hőszivattyús rendszerek különböző variánsai. Ez utóbbiak komoly energiafelvételére fel kell készíteni a lakosságot, így célszerű komplex beruházásban gondolkodni, azaz napelemes rendszer és hőszivattyús fűtés-hűtés kialakítására. Egy ilyen komplex rendszerrel a korábbi energiaszükséglet 80-85%-a is kiváltható, előnyük, hogy folyamatosan, több lépcsőben is kialakíthatóak, nem szükséges egy teljes beruházást megfinanszírozni, bár a legjelentősebb lépés ekkor érhető el. További kiegészítő javaslat a napelemes rendszert telepítők számára akkumulátorok üzembe helyezése. A speciálisan napelemekhez készített akkumulátor egységek ugyanis akár több napi energiát is képesek tárolni, ezzel egyrészt az éjszakai áramfogyasztás is kiváltható velük, másrészt esetleges áramszünetek, felhős időszakok esetén is rendelkezésre áll megújuló, saját termelésű energia.

 

4. Vállalkozói szintű intézkedések
Alsómocsoládon az elemzésből is látható módon az ipari tevékenység a legnagyobb energia fogyasztó és ÜHG kibocsátó minden tekintetben, ezért a vállalkozások energiahatékonysági, fenntarthatósági ösztönzése kiemelten fontos terület. A lakossághoz hasonlóan az önkormányzat a vállalkozások esetében is csupán ösztönzőként fogalmazhat meg ajánlásokat, tehet javaslatokat, oszthat meg tapasztalatokat, komolyabb ráhatással, motivációval azonban nem rendelkezik sem humán kapacitás, sem más erőforrások terén. Az önkormányzat lelkes támogatója a körkörös gazdasági folyamatok elterjedésének, a vállalkozások körkörös gazdasági modellre való átállásának, lehetőségeihez mérten támogatja, ösztönzi erre a vállalkozásokat. A gazdasági szereplők által üzemeltetett létesítmények számos területe bevonható a hatékonysági beruházások körébe. Az épületek hőszigetelései, nyílászárók cseréi, a nagyobb épületek szakaszolása, valamint épületgépészeti felújítások járulnak hozzá leginkább a kibocsátás és energiafelhasználás mérsékléséhez. További csökkenést eredményezhetnek a megújuló energetikai beruházások, elsősorban napelemes rendszerek, hőszivattyús rendszerek üzembe helyezése kerülhet előtérbe, ezek lakosságinál nagyobb mérete, teljesítménye kapcsán azonban számolni kell az engedélyeztetési eljárások munkaidejével, költségeivel, valamint a hosszabb szállítási és üzembe helyezési idővel.
Intézkedés	Indikátor	Felelős	Határidő
4.1. Megújuló energiaforrások hasznosítása az ipari és szolgáltató szektorban
4.2. Korszerűsítések, technológiafejlesztés, energiahatékonyság az ipari és szolgáltató szektorban
A megújuló energetikai és energiahatékonysági beruházásokat egészítik ki az alkalmazott technológiák korszerűsítési munkálatai, amik eredményeképpen hatékonyabb technológiai színvonalon végezhető a tevékenység. Ezen beruházások az energiahatékonyságon túl a tevékenység más színterein is hatékonyság fokozó eredményt tesznek lehetővé, ami fokozza a vállalkozások versenyképességét, rentabilitását és jövedelmezőségét. Komplexebb tervek megvalósítása esetén a termelékenység is fokozódhat, illetve magasabb technológiai színvonalra is léphetnek. Ezen fejlesztések jellemzően a munkakörnyezet és -kultúra tekintetében is komoly fejlődést jelentenek, egyúttal a lakosság hasonló tematikájú beruházásaira is ösztönzően hatnak.

 

5. Közlekedés
A magán- és közösségi közlekedés, illetve a teherszállítás felelős a teljes energiafogyasztás 12,86%-ért, ezért e téren is jelentős előrelépés történhet, ami a kibocsátás és energiafelhasználás drasztikus csökkentését eredményezheti. Ugyanakkor a közlekedés és szállítás szintén az önkormányzat hatáskörétől távol álló terület, gyakorlatilag semmilyen ráhatással nem rendelkezik sem a lakosságra, sem a gazdasági szereplőkre, különösen nem a közösségi közlekedés üzemeltetőire nézve. A terhelést mind a magánközeledés, mind a teherszállítás okozza. Az önkormányzat a településen belül a gyalogos és kerékpáros közlekedés módjait ösztönözheti saját eszközeivel, azonban ezeket eddig is prioritásként kezelte. A kis- és nagytérségi összeköttetést a közösségi közlekedés mérsékelten képes biztosítani. E téren az önkormányzat egyrészt támogathatja elektromos távolsági buszok beszerzését az üzemeltető számára. Az önkormányzat által üzemeltetett mikrotérségi és falugondnoki szolgáltató buszok elektromos verzióra cserélése fogalmazódhat meg javaslatként. Mindenképpen kiemelendő jó gyakorlatként a falugondnoki busz szolgáltatás, ami a közösségi közlekedés le nem fedett időszakaiban biztosít kapcsolatot a környező településekkel. A térségi teleautós rendszer alacsony kihasználtsága a használók, a lakosság megkérdezésével, további fejlesztésekkel talán javítható.
Intézkedés	Indikátor	Felelős	Határidő
5.1. Kevésbé környezetszennyező/hatékony járművek a magáncélú és kereskedelmi szállításban

 

6. Helyi energia
Helyi energiatermelésre elsősorban a helyben, kistérségben megtermelt, előállított alapanyagokra, hulladékra építve célszerű energiatermelő művet kialakítani. Ezek között szél- és geotermikus energia erőforrásai nem állnak kellő mértékben rendelkezésre jelen technológia megoldások mellett. A napelem parkok telepítése során folyamatosan felvetődő kérdés az adott földterület művelés alóli kivonásának költsége, hosszú távú hatása, továbbá a betáplálási infrastruktúra elérhetősége. A biomassza esetében a települési bio- és zöldhulladék energetikai célú felhasználására kerülhet sor. Első körben biomassza potenciál számítás elvégzése szükséges az önkormányzati kapacitások és a gazdasági szereplők felkeresésével, az erőforrások összegyűjtésével, majd ezt követően a potenciális alapanyag alapján a megfelelő technológia kiválasztása. Amennyiben egyik vállalkozásnál sem termelődik önmagában is elegendő mennyiségű, gazdaságosan felhasználható forrás, érdemes ún. közösségi erőműben gondolkodni.
Intézkedés	Indikátor	Felelős	Határidő

 

Klímaadaptáció
Intézkedés		Indikátor	Felelős	Határidő
1. Települési hőségterv kidolgozása/ kiterjesztése
A települési hőségterv összefoglalja a forrónapok, hőségriadó során alkalmazandó protokollt, aminek végrehajtása az önkormányzat feladata további résztvevők bevonásával, pl. szociális és ellátó intézményekben dolgozók, házi gondozói/ ápolói szolgálat. Kiemelten fontos az idős, beteg, veszélyeztetett emberek gyakori látogatása, az „Őszi Fény” Idősek Otthona felkészítése. Ivóvíz osztás a köztereken, felhívás a hőségriadóra, az árnyékolás fontosságára. Zöldfelületek gyakoribb öntözése lehetőleg az esti vagy hajnali órákban. Az esetleges vízkorlátozás eljárásának, lépéseinek egyeztetése a vízszolgáltatóval. Az idősek otthona már meglévő hőségtervének kiterjesztése a többi releváns intézményre vagy akár a település egészére az eddigi tapasztalatok, utóbbi évekbeli változások becsatornázásával.
2. Önkormányzati és középületek nyári hővédelme
Az önkormányzati és középületek megfelelő hátterének kialakítása az esetleges hőségriadó terv alkalmazhatósága érdekében. Az épületek energiahatékony hűtésének kialakítása, pl. árnyékoás technikákkal, szellőztetés biztosítása, párásítás. A klímaberendezések energiaigényének fedezése saját napelemes rendszerről elvárt. Az intézményvezetők tájékoztatása és bevonása az eljárások megvalósításába.
3. Önkormányzati szolgáltatók klíma akciótervének elkészítése
Az önkormányzat három fő szolgáltató szervezettel rendelkezik: Faluház; Vendégház és Kemencés büfé; valamint az „Őszi Fény” Idősek Otthona. Célszerű a szervezetek intézményi és infrastrukturális hátterének, továbbá mindennapi működésének alapos energetikai feltárása és elemzése. Ezzel megállapíthatóak a legnagyobb energiafogyasztás hátterében álló tényezők és kidolgozhatóak a mérséklésükre, kiváltásukra vonatkozó intézkedések. A szervezetek működésére készített egyedi klíma akciótervek hozzájárulnak az intézmények, a település primer energiafogyasztásának mérsékléséhez, csökkentik a káros anyag kibocsátást, ezáltal hozzájárulnak az erőforrások hatékonyabb felhasználásához, átcsoportosításához. A szervezeti klíma akciótervek elkészítésével és alkalmazásával a lakosság mind szélesebb közege találkozik személyesen is a klímaváltozásra adható válaszokkal, ami erősíti a település egészének rugalmasságát, felkészülését.
4. Körkörös gazdasági modellre való átállás ösztönzése
Az önkormányzat ösztönzi a helyi vállalkozások, gazdasági tevékenységek körkörös gazdasági modellre való átállását. Célja ezzel az erőforrások koncentrálása és hatékonyabb felhasználása minél szélesebb területeken. A körkörös gazdaság modellje fókuszában a hulladék keletkezésének mérséklésén túl fontos szerepet játszanak a folyamatosan visszacsatoló termelési – szervezési procedúrák, így az egyes folyamatok végtermékei újra felhasználhatóak, jelentősen csökkentve a kezelendő hulladék mennyiségét és erőforrás (energia, költségráfordítás stb.) igényét. A körkörös modell az egyes vállalkozások szoros együttműködését is ösztönzi, felismerve azon pontokat, termékeket, ahol működési tevékenységük összeér vagy kis módosítással összeilleszthető, ezáltal hatékonyabbá téve mindannyiuk termelési folyamatát. Az önkormányzat ezt felvilágosító kampánnyal, szakértők bevonásával generálhatja, valamint felhívhatja a gazdasági szereplők figyelmét a támogatási lehetőségekre.