Települési Okos Tükör
Manapság az élet számtalan területén találkozhatunk okos eszközökkel. Okos órát hordunk, okos padra ülhetünk. Lehet az otthonunk is okos, az okos hűtőszekrény jelez, ha kifogyóban van a tej, vagy épp közeleg a szavatossági idejének lejárta, az okos fűtőtest a hazatérésünk idejére kellemesen felfűti a lakást...
Az okos eszközök a kényelmünk mellett a fenntarthatóságot is szolgálják, hiszen segítségükkel energiát takarítunk meg, jobban beoszthatjuk az erőforrásainkat, a folyamatok kontrollálhatóbbá, tervezhetőbbé válnak.
Ugyanakkor észre kell vennünk, hogy vannak veszélyeik is. Elfelejthetünk figyelni a saját testünk jelzéseire, hiszen a gép figyel rá helyettünk.
A GPS remekül használható arra, hogy a legrövidebb időn belül eljussunk A-ból B-be akkor is, ha nem tudjuk, hol is van A és hol van B. De vajon nem veszítjük el ezzel párhuzamosan a természetes tájékozódó képességünket?
A számítógép megkönnyíti, hogy a gondolatainkat papírra vessük és megosszuk másokkal. De vajon nem veszítünk el fontos képességeket azzal, hogy leszokunk a kézírásról?
A szociális média határokon átívelő kapcsolódásokat hoz létre. De nem sérül visszafordíthatatlanul ezzel együtt az alapvető emberi kapcsolataink ápolásának a képessége?
Ha nem használjuk valamilyen tudásunkat, képességünket, izmunkat, testrészünket, kapcsolatunkat, az óhatatlanul sorvadni kezd. A gép pedig kiszolgáltatottá tesz, hiszen bármikor adódhat technikai hiba, amikor visszanyúlnánk a természetes megoldásokhoz: a tudáshoz, a képességhez, a testrészhez, az izomhoz, a kapcsolathoz… ha még megvolna.
Ahogy igaz ez az egyén szintjén, ugyanúgy igaz a közösség, a társadalom szintjén is. Ha mindent a technikára, a technológiára, az okos eszközökre bízunk, talán épp a közösségünket, a társadalmunkat összetartó emberi kapcsolataink fognak elsorvadni. A fejlődés útja mégis az okos városokban, okos falvakban rejlik.
Okos városokról gyakran hallhatunk, okos falvakról már ritkábban esik említés. Bár nincs egységes definíció az okos városok fogalmára, mégis érezhetjük azt, hogy ez valami digitális, informatikai rendszerekhez, városüzemeltetéshez, közlekedés-szervezéshez kapcsolódó fogalom, ami egy párszáz fős faluban nehezen értelmezhető. Talán egy kis falu nem is lehet okos? Mást jelent az okosság egy város és egy falu esetében? Mások a viszonyok egy nagyvárosban, illetve egy kistelepülésen az okos eszközök, a közösség, a társadalom tekintetében? Vagy nem kell szétválasztanunk a várost és a falut ebben a tekintetben? Mi úgy gondoljuk, hogy van különbség, de ez korántsem jelenti azt, hogy egy kis falu ne lehetne okos. Csak másképp kell definiálnunk, a magunk képére kell formálnunk az okosság fogalmát.
A fejlődés - így a digitalizáció is - mindannyiunkat érint, előbb-utóbb mindenkihez elér. De nem mindegy, hogy csak belesodródunk ebbe a változásba, vagy felkészülünk rá, esetleg proaktívan állunk hozzá.
A Települési Okos Tükör elkészítését elsősorban az 5000 főnél kisebb lélekszámú településeknek ajánljuk. Azoknak, akik szeretnének a saját önkormányzatukra, szervezetükre, közösségükre, folyamataikra tanuló szervezetként tekinteni. Akik látni szeretnék, hogy hol állnak most az okosság felé vezető úton és akik a saját projektjeik példáiból tanulva szeretnének tovább lépni ezen az úton úgy, hogy közben nem veszítik el a településen meglévő értékeket, erőforrásokat, kapcsolatokat, a közösség erejét. Az okos város helyett az okos falu, vagy okos település fogalmát definiálják a saját maguk számára, a saját lehetőségeik, céljaik, jövőképük szemszögéből.
Ahogy egyéni szinten is meg kell találnunk az egyensúlyt a digitális eszközök és a természetes, emberi képességek, illetve emberi kapcsolataink között, úgy települési szinten is egyensúlyt kell találnunk a technológiai fejlődés és a közösségi kapcsolatok, társadalmi folyamatok között. Ezt az egyensúly keresést szeretnénk az Okos tükör alkalmazásával segíteni, ehhez kíván ez a módszertani útmutató segítséget nyújtani.
A Módszertani útmutató az Alapítvány Alsómocsoládért megbízásából, a Demokratikus Helyi Közigazgatás Fejlesztéséért Alapítvány támogatásával készült el.
|
Tükörbe néztünk - Alsómocsolád Okos Tükrének rövid értékelése |
 |
Alsómocsolád 2021-ben elkészített Okos Indexe a 13 vizsgált kategória átlág pontszámát és az adott kategóriában vizsgált projektek darabszámát - a maximális darabszámhoz viszonyítva - mutatja meg. Az Indexből látható, hogy az átlagpontszámok tekintetében a legkevesebb pontszámot (64 pont) A Hálózatosodás, együttműködés, míg a legmagasabb pontszámot (98 pont) a Mobilitás kategória kapta. A projektek darabszáma esetén legkevesebb (6 db) projektünk a Fenntarthatóság, legtöbb (29 db) projekt a Közösségi gondolkodás kategóriájában volt. Természetesen a képet árnyalja az, hogy az értékelést csak a fő kategóriába tartozó projekteknél végeztük el. Az Index a másodlagosan említett projektek számát nem vette figyelembe. |
 |
Az ábra a 13 vizsgált kategória átlagpontszámának arányát mutatja. Az ábrán látható, hogy ez az arány 6-9 % között volt, vagyis viszonylag kicsi volt a szórás az egyes kategóriák között. Nem volt magasan kiemelkedő, de nagyon rosszul teljesítő kategória sem. |
|
|
Míg a fenti ábra az átlagpontszámok arányát, jelen ábrák a kategóriában szereplő projektek darabszámának arányát mutatják, az első ábrán csak az elsődleges, a második ábrán a másodlagos említésekkel együtt.. Látható, hogy a Közösségi gondolkodás (19 %, illetve 18 %) és a Szolgáltatásokhoz való hozzáférés (17 %, illetve 15 %) kategóriákban volt a legtöbb projektünk, míg a Digitális megoldások (12 %, illetve 10 %), illetve az Innováció (8%, illetve 12 %) került még fel a dobogóra, attól függően, hogy csak az elsődleges, vagy a másodlagos említéseket is vizsgáltuk-e. |
 |
Amikor az egyes kategóriákba eső projektek számát vizsgáljuk, akkor különbséget kell tennünk abban, hogy csak a főkategória szerinti darabszámokat vizsgáljuk, vagy a másodlagos említéseket is. Az ábrából látható, hogy a Közösségi gondolkodás mindkét esteben az első helyen végzett (29, illetve 45 vizsgált projekttel), második a Szolgáltatásokhoz való hozzáférés (26, illetve 37 projekttel), míg harmadik a Digitális megoldások (18 projekt), ha csak az elsődleges említést vesszük figyelembe, és az Innováció (24 projekt), ha a másodlagos említéseket vizsgáljuk. Legkevesebb projekt az elsődleges említések alapján a Fenntarthatóság (6 projekt), az Alkalmazkodó-képesség, Hálózatosodás, Helyi erőforrások és Lakhatás kategóriákban voltak 7-7 projekttel. Észre kell azonban vennünk, hogy a Hálózatosodás a másodlagos említésekkel együtt már 20, az Alkalmazkodóképeség 19, a Helyi erőforrások pedig 16 projektet jelent. Ezek a számok két aspektusra mindenképpen felhívják a figyelmünket. Az egyik az, hogy a projektek cél szerinti besorolása mellett észre kell vennünk, hogy bizonyos kategóriák nem annyira a projekt célját mutatták, hanem a szemléletmódunkat. Ezért javasoljuk azt, hogy az Innovációs képességet, a Fenntarthatóságot, a Közösségi gondolkodást és a Digitális megoldásokat a jövőben ne kategóriaként kezeljük, hanem horizontális szempontonként. Fontos ezek megjelenése a projektekben, ha a célunk az okos megoldások alkalmazása, hiszen ezek azok a kritériumok, melyek megléte valamilyen szinten feltétele az "okosságnak", tehát jó esetben ezek, vagy ezek közül néhány minden projektünkben meg fog jelenni. A másik szempont, hogy az értékelésnél mindig a projekt fő célja szerint soroljuk be a projekteket, de mindig gondoljuk végig, hogy milyen más kategóriákat érint még az adott program, vagy fejlesztés. Gondoljuk végig és tudatosítsuk, hogy miért épp az adott kategóriába soroltuk be elsődlegesen az adott projektet, az értékelésnél pedig azt vizsgáljuk, hogy a célja szerint hogyan szerepelt a projektünk. |
 |
A következő ábrán a kategóriák rangsorát láthatjuk az átlagpontszám alapján, az értékelt projektek darabszámának jelölésével. (A projektek darabszámát a legtöbb projektszám arányában mutatja a diagram). Látható, hogy nagy különbségek vannak a kategóriák között a projektek darabszámát illetően. A projektek darabszáma, azt jelzi számunkra, hogy mennyire volt prioritás a vizsgált időszakban az adott terület. Persze az alacsony projektszám jelentheti azt is, hogy az adott területet rendben lévőnek gondoljuk, ezért új projekteket nem indítottunk. De jelentheti azt is, hogy bár fejlesztendő a terület, nem tudtunk megfelelő projektet elindítani annak javítására (például forráshiány miatt). Ahhoz, hogy lássuk, hogy mi is van a számok mögött, érdemes alkategóriákba osztani a kategóriákat és közelebbről megvizsgálni a fejlesztendő területeket. |
 |
A következő diagram azt mutatja, hogy az átlagpontszám (vízszintes tengely) és a projektek darabszáma (függőleges tengely) koordináta rendszerében hol helyezkednek el a kategóriáink. Látható, hogy a Közösségi gondolkodás az, ami mindkét kritérium alapján jól teljesített. A Mobilitás, bár magas átlagpontszámot kapott, a projektek darabszámát tekintve gyengének mondható, vagyis nem volt prioritás a vizsgált időszakban. A sereghajtó a Hálózatosodás, együttműködés, aminek okát érdemes mélyebben is megvizsgálni. Minden bizonnyal minden projektünk esetében ki tudunk mutatni valamilyen szintű együttműködést, ezt annyira természetesnek vesszük, hogy a projektek besorolásánál nem fordítottunk erre külön figyelmet. A projektek értékelésénél valószínűleg nem az együttműködés minőségét értékeltük, hanem a projekt egyéb aspektusait. |
.png) |
Innovációs képességAz innováció egy kreatív ötletből születő folyamatot jelöl, amely megvalósítja az ötletet. Az innovációs képesség települési szinten azt jelenti, hogy a szervezet, a közösség képes-e újdonságokat bevezetni a saját működésébe. Az Innovációs képesség szempontjából 6 alkategóriát határoztunk meg. A projektjeink fő célja szerint a legtöbb (29 %) projektünk a Kommunikációt érintette. Erre a területre nagy hatással volt a járványhelyzet, hiszen ide soroltuk a Kapcsolati vovalat, az Immunkommandót, az Idősgondozásban dolgozók rekreációs táborát, a Legjobb Önkormányzati Gyakrlatokat, melyek 2020-2021-ben szintén a járványhelyzet kezeléséről szóltak. 25-25 %-kal a Gazdaságfejlesztés és az Egészségfejlesztés volt jelentősnek mondható, jól látható, hogy az utóbbi években ezek a területek prioritást élveztek településünkön. Ugyanakkor a Fenntarthatóság a maga 4 %-ával gyengén szerepelt, holott ezt a területet is kiemelten fontosnak tartjuk. Az okot abban látjuk, hogy több innovatív projektünk a fenntarthatóság területén még csak a közelmúltban indult el, ezért még nem tudtuk őket értékelni. Ilyen például az Energiaközösség, a Tankert és a Déli lejtő is. További ok lehet, hogy sok projektnek nem elsődleges célja a fenntarthatóság, inkább az Alkalmazkodóképességben, vagy a Gazdaság-fejlesztésben jelennek meg, a fenntarthatóság inkább egy horizontális szempontként jellemzi azokat. |
 |
AlkalmazkodóképességAz alkalmazkodóképesség, vagy reziliencia azt mutatja meg, hogy a település, az önkormányzat a változó külső körülményekhez hogyan, milyen mértékben, milyen gyorsan tud adaptálódni, alkalmazkodni. Ebben a kategóriában 5 alkategóriát határoztunk meg: Alkalmazkodás a
A projektek besoroása alapján a legtöbb projektünk a gazdaság terén valósult meg (42 %), de jelentősnek mondható a demográfiai változásokhoz való alkalmazkodás terén megvalósult projekt is (37 %). Természetesen ez a két alkategória szorosan összefügg, hiszen a demográfiai helyzetre, az elvándorlásra, a fiatalok helyben tartására nagy hatással van a gazdasági helyzet, a jövedelemszerző képesség. A környezeti változásokhoz és a technikai, technológiai változásokhoz való alkalmazkodás 10-11%-ot ért el, ennek oka, hogy több, ezekbe az alkategóriákba sorolható projektünk jelenleg megvalósítás alatt van, ezért még nem tudtuk értékelni őket. A jogszabályi változásokhoz való alkalmazkodást, bár fontosnak tartjuk, de ez inkább szervezeti-, mintsem projektszinten valósul meg, hiszen az önkormányzat évek óta alkalmaz jogi szakértőt, folyamatosan nyomon követjük a jogszabályi változásokat, a jegyzővel, a Közös Önkormányzati Hivatallal napi szintű a kapcsolat, tagjai vagyunk a Települési Önkormányzatok Szövetségének, rendszeresek az egyeztetések a Megyei Önkormányzattal, tehát a jogszabályi változásokat folyamatosan nyomon követjük és alkalmazzuk a településünkön. Ami miatt mégis meghagytuk alkategóriaként az az, hogy fontosnak tartjuk ezt a területet is. Meg kell találnunk a saját mozgásterünket, a legjobb lehetőségeket a törvényi szabályozás keretei között. |
 |
Közösségi gondolkodásAkkor mondhatjuk, hogy a vizsgált projektünkre jellemző a közösségi gondolkodás, ha az proaktívan, vagy támogatólag teret biztosított az alulról jövő kezdeményezéseknek. Annak, hogy a közösség tagjai saját akaratukból bele szólhassanak a döntésekbe, kontrolt gyakorolhassanak a település vezetése, illetve döntései irányába, saját boldogulásuk, jobb életkörülményeik biztosítása érdekében. A Közösségi gondolkodás számunkra alapérték, ezért a jövőben nem is kategóriaként, hanem Horizontális szempontként kívánjuk kezelni. Fontos, hogy valamilyen szinten minden projektben megjelenjen, akár a tervezés, akár a lakosság bevonása, akár közös programok, közösen kidolgozott stratégiák, akár az elismerések, ünnepek terén. Kategóriaként is ezeket a szempontokat vettük figyelembe, amikor a projekteket alkategóriákba osztottuk. A legtöbb projektünk a Társadalmi egyeztetések alkategóriájában volt (44%), mivel ide soroltuk a kommunikációt (belső és külső kommunikációt is) és a lakosság bevonását célzó projekteket is. Szintnén előkelő helyen végzett a Közösségfejlesztő rendezvények, programok (36%) alkategória, ami nem csoda, hiszen rengeteg közösségi programunk van. Talán ennél sokatmondóbb az, hogy a Stratégiai programok, koncepciók 13%-kal a harmadik helyre került, amiből látszik, hogy fontos számunkra a stratégiai tervezés, a hosszú távú gondolkodás. Az, hogy a Felmérések, kutatások, interjúk alkategóriába nem került egyetlen projekt sem, nem jelenti azt, hogy nem voltak ilyenek az elmúlt 5 évben, csupán azt jelenti, hogy ezeket nem külön projektként kezeltük, hanem beépültek a Társadalmi egyeztetések, kommunikáció, vagy a Stratégiai programok, kutatások közé. Emiatt valószínűleg a jövőben ezt az alkategóriát nem is érdemes külön kezelni. Külön alkategóriaként kezeltük azonban az Ünnepeket, elismeréseket. Fontosnak tartjuk, hogy ezek beépüljenek a szervezeti kultúrába, hogy a munkánk - akár fizetett, akár önkéntes - értékelésre kerüljön, kapjunk visszacsatolás és képesek legyünk megállni néha és megünnepelni a sikereinket, ápolni a hagyományainkat, ezzel is erősítve az identitást és a közösségi összetartozást. |
 |
Digitális megoldásokA Digitális megoldások esetén azt vizsgáljuk, hogy alkalmaztunk-e valamilyen újszerű, az általános, mindennapi használatból kiemelkedő okos megoldást, digitális technikát, esetleg a projekt célja a digitális kompetenciák erősítése, vagy a digitális infrastruktúra fejlesztése volt-e. Ugyanakkor itt is nehézséget okozott az Alkategóriák szerinti felosztás, mivel a projektek célja - ha nem a kompetenciafejlesztés, vagy az infrastruktúra fejlesztése volt - mindig valamilyen más kategóriára mutatott. Például a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítását, vagy a település ismertebbé tételét, településmarketinget, kommunikációs célt szolgált. Ezért a Digitális megoldásokat is inkább horizontális szempontként szeretnénk kezelni a jövőben. A jelenlegi kategorizálás szerint 4 alkategóriát állítottunk fel. A Településmarketing és a Digitális kompetenciafejlesztés 34, illetve 33%-kal gyakorlatilag lefedi a projektek 2/3-át. A Szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférést a projektek 19%-a szolgálta, míg 14%-uk célja a Digitális infrastruktúra fejlesztése volt. |
 |
Szolgáltatásokhoz való hozzáférésAz önkormányzat feladata részben a különböző szolgáltatások biztosítása, részben pedig olyan vállalkozási környezet megteremtése, melyben ezek a szolgáltatások gazdaságosan működhetnek. Egy kis lélekszámú település esetében természetesen nem életszerű, hogy minden szolgáltatás helyben elérhető legyen, az azonban elvárható, hogy ha nem is helyben, de a környező településeken mindenki számára elérhetőel legyenek. Ebben az esetben a szolgáltatásokhoz való hozzáférés a mobilitással szorosan összekapcsolódó kategória lesz. Esetünkben 8 alkategóriát határoztunk meg. Ezek közül az Oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés alkategóriájában nem volt egyetlen értékelt projekt sem. Ennek oka az lehet, hogy oktatási intézmény a településen nincsen, a jelenleg fennálló helyzetet olyan adottságnak vesszük, amelyen nem tudunk, illetve kívánunk változtatni. Az intézmények elérhetőségének javításáért minden tőlünk telhetőt megtettünk, ezirányú projektünk nem volt az utóbbi 5 évben. Az alkategóriák közül az Egészség és sport szolgáltatások azok, melyek arányukat tekintve kiemelkednek (30%), ami mutatja, hogy ez a terület prioritásnak számít településünkön. Az Internet hozzáféréssel, használattal kapcsolatos szolgáltatásokat külön vettük az egyéb közüzemi, közcélt szolgáló szolgáltatásoktól, , mivel Okosság szempontjából nagy jelentősége van, hogy a digitális eszközök használatának megvan-e az infrastrukturális háttere, azonban ezeket együtt kezelve, 21%-kal a második helyre kerülne ez a terület. A többi alkategória terén kiegyenlített - 10-14%-os - arányokat figyelhetünk meg, vagyis igyekeztünk minden szolgáltatási területen fejlődni. A Szociális terület alatt kifejezetten az idősellátást, idősügyet érintő projekteket találunk, mely terület szintén prioritást élvez településünkön. |
.png) |
FenntarthatóságA Fenntarthatóság alatt többnyire a környezeti fenntarthatóságot, a környezet védelme érdekében megvalósított projekteket értjük. Mindezek mellett azonban figyelnünk kell arra is, hogy gazdasági szempontból is fenntartható legyen a projekt. Ne forduljon elő az a helyzet, hogy a beruházás megvalósulása után nincs forrásunk annak fenntartására. De ugyanilyen fontos a társadalmi, szociális fenntarthatóság is. Vagyis lényeges szempont az is, hogy a projekt következménye ne legyen a társadalmi különbségek erősödése, az esélyegyenlőség csökkenése, az egyenlő hozzáférés esélyének vagy az alapvető emberi jogok teljesülésének csorbulása. A Fenntarthatóság is egy olyan alapérték számunkra, mely minden projektünk esetében alapvető szempont kell, hogy legyen. Emiatt a jövőben a Fenntarthatóságot is Horizontális szempontként és nem Kategóriaként kívánjuk kezelni. Az Alkategóriák meghatározásánál feloszthattuk volna a Kategóriát az irányultságuk szerint is - például hulladék, energia, természetvédelem, levegőtisztaság, stb. -, azonban fontosabbnak gondultuk azt megvizsgálni, hogy a gazdasági és a társadalmi fenntarthatóság is megjelenik-e a projektjeinkben. Ebből a szempontból azonban gazdasági fenntarthatóság alatt inkább azt értettük, hogy a projekt várhatóan hoz-e plusz bevételt a településnek (például a turizmus fejlesztésén keresztül), társadalmi fenntarthatóság alatt pedig azt értettük, hogy hozzájárul-e a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez. Természetesnek tekinthetjük, hogy a projektjeink többsége a környezetvédelmi irányultsága miatt került ebbe a kategóriába, de fontosnak tartottuk bemutatni, hogy vannak elsősorban a gazdasági fenntarthatóságot szolgáló projektjeink és a társadalmi fenntarthatóságot szolgáló projektjeink is. |
|
|
Helyi erőforrások A helyi erőforrások jobb kihasználásának első lépése az, hogy felmérjük azokat, hogy lássuk, mik azok az értékek - természeti adottságok, meglévő infrastruktúra, kapcsolatrendszer és emberi erőforrás, amellyel gazdálkodhatunk. Milyen kompetenciákkal, képességekkel, tudással rendelkeznek településünk lakói és milyen módon tudjuk elősegíteni, motiválni azt, hogy ezeket az erőforrásokat a közösség érdekében, a közösség érdekéért használják. Hogyan tudjuk támogatni a civil szervezetek, öntevékeny csoportok működését, hogyan tudjuk szervezni, koordinálni az önkéntes munkát, hogyan tudjuk erősíteni a társadalmi felelősségvállalást, a szomszédsági viszonyokat és hogyan tudunk új erőforrásokat bevonni. Az alkategóriák meghatározásánál is ezeket a lehetőségeket vettük figyelembe, vagyis azt vizsgáltuk meg, hogy mely projektjeink irányultak
Az adatokból láthatjuk, hogy a helyi erőforrások fejlesztése és azok jobb kihasználása gyakorlatilag lefedi az összes projekt majdnem 2/3-át 31-31 %-kal. Szintén jelentősnek mondható az erőforrásaink megismerésére, felmérésére irányuló projektek száma (23 %) Viszonylag kevesebb, összesen 13 %-nyi projekt jutott az új erőforrások bevonására. Ha részletesebben az adatok mögé nézünk, azt is láthatjuk, hogy ez a 13 %-nyi projekt mind csak másodsorban említett projektekben valósult meg, vagyis nem az új erőforrások bevonása volt a fő cél, az csak "mellékhatásként" jelent meg. Ha az értékelés projektekre lebontott táblázatát vizsgáljuk meg, azt is láthatjuk, hogy bár ebben a kategóriában viszonylag kevés projektünk volt (az összes vizsgált projekt mindössze 4,4 %-a (a másodlagos említéseket is beleszámítva a projektek 10,1 %-ánál, azaz a vizsgált 158 projektből 16-nál éreztük azt, hogy a helyi erőforrások jobb kihasználását is szolgálták), azonban érdemes azt is megnéznünk, hogy a mennyiég mellett milyen minőségűnek értékeltük a projekteket. Az értékelés alaján látható, hogy bár nem került sok projekt ebbe a Kategóriába, amelyek belekerültek, azok jól teljesítettek, magas pontszámokat értek el. Ilyenkor érdemes megnéznünk azt, hogy miért éreztük azt, hogy a társadalmi hasznosulás miért kapott viszonylag alacsony pontszámot a Senior térkép, a Közösségfejlesztő képzés és a Faluszépítők esetében. Ha úgy érezzük, hogy nem volt megfelelő például a kommunikáció, vagy a motiváció, akkor hogyan tudunk ezen a jövőben változtatni? Esetleg a célokat, az elvárt eredményeket kellene módosítanunk? Vagy csupán több időre van szükség a nagyobb társadalmi hasznosulás esetében? A fenti kérdéseket természeresen az összes kategória esetén megtehetjük. A részletezéssel most csupán a lehetőségek bemutatása volt a célunk. |
 |
Hálózatosodás, együttműködés Nagy valószínűséggel minden projektben megjelenik valamilyen szintű együttműködés. Vagy az önkormányzaton belül, a lakossággal, civil szervezetekkel, vagy önkormányzatok között régiós, megyei, esetleg országos szinten. De lehet ez szektorok közötti együttműködés és természetesen nemzetközi szintű együttműködés is. Itt azonban nem az együttműködések számosságát vagy minőségét értékeljük, hanem azt, hogy az önkormányzat, mint szervezet mennyire nyitott és alkalmas az együttműködések kezelésére. Megvan-e a képessége, motivációja a hálózati kapcsolatok kialakítására és működtetésére, mennyire volt jó, hatékony az együttműködés. Tud-e a hálózatosodásban, hálózatok kialakításában, működtetésében proaktívan részt venni, akár kezdeményezője-e ezeknek a kooperációknak. A projektjeink értékelésekor láthatjuk, hogy projektjeink túlnyomó többsége önkormányzatatok, szervezetek között valósult meg (55%). Ide érthetjük azonban a szektorok közötti együttműködéseket is (19%), melyekbe csak akkor tettünk egy projektet, ha annak kifejezett célja a szektorok közötti együttműködés fejlesztése volt, de az együttműködés helye szempontjából ezeknél is Önkormányzatok, szervezetek közötti együttműködésről beszélhetünk. (Fontos megjegyezni, hogy itt sok esetben alkalmi, projekt szintű együttműködésekről van szó, tartós, egy-egy konkrét cél érdekében működtetett hálózatról jóval kisebb számban beszélhetünk.) Jelentősnek mondható a mi esetünkben a Nemzetközi szintű együttműködés is (20%), azonban úgy gondoljuk, hogy ez az a terület, ahol szükség van fejlesztésre, nemzetközi partnerek megismerésére, nemzetközi hálózatokhoz való csatlakozásra. Ennek egyik akadálya korábban az volt, hogy a településen a nyelvi kompetenciák hiányoztak. Az utóbbi években azonban a beköltözéseknek hála már a nyelvismeret adott, ezért el is kezdtük a nemzetközi kapcsolataink bővítését. Szintén nem szabad alulértékelni a településen belüli együttműködéseket, az öntevékeny csoportok, civil szervezetek, alulról jövő kezdeményezések szerepét. Ami azonban szembetűnő, hogy nem volt olyan projektünk, ami a hálózatosodásra való felkészülést szolgálta volna. Ennek két oka lehet. Egyrészt az, hogy jól működnek a hálózati kapcslataink, ezért nem éreztük azt, hogy ezen a téren fejlődnünk kellene. Másrészt - és ez főleg a nemzetközi kapcsolatokra vonatkozik - nem projektszinten, hanem szervezeti szinten tettünk lépéseket ezen a téren. Nem volt olyan projektünk, aminek a célja kifejezetten a hálózati együttműködésre való felkészülés. Nemzetközi projektjeink voltak, melyek tapasztalatait ezen a téren is tudjuk kamatoztatni. |
 |
Lakhatás Egy település népességmegtartó képességének, új letelepülők bevonzásának egyik alappillére a megfelelő lakhatás biztosítása. Megfelelő lakhatás alatt pedig a megfelelő komfortfokozat mellett a biztonságot is értjük, ami egyrészt közbiztonságot, másrészt megélhetési biztonságot is jelent. A megfelelő komfortfokozat pedig egyre inkább jelenti az alap infrastruktúra mellett az egészséges, energiatakarékos, okos és környezetbarát otthonokat is. A Lakhatás alkategóriáit bemutató diagramból látható, hogy a projektjeink majdnem fele (46%) a Lakhatási, feljítási támogatások alkategóriájába esett. Ebbe az alkategóriába soroltuk a bérlakásokkal kapcsolatos programokat is, melyeket akár külön is lehetne kezelni, hiszen fontos feladata lehet az önkormányzatoknak, a szociális bérlakások biztosítása, a szeggregátumok felszámolása, esetleg az elhanyagolt lakóingatlanok felvásárlása, felújítása és bérleményként való kiadása piaci alapon. Az önkormányzat a Magunk Kenyerén Gazdaságfejlesztő Programjának lényeges eleme a felújításokra, korszerűsítésekre nyújtott támogatás. Szintén jelentősnek mondhatóak az infrastruktúra, közüzemi fejlesztések terén tett erőfeszítések. Ami viszont kisebb mértékben jelent meg, azok az egészséges, környezetbarát otthonok kialakítását célzó projektek, holott ezt a területet is nagyon fontosnak tartjuk. Ez a terület például hangsúlyosan bekerül a jövőre vonatkozó Stratégiai tervbe, el is indultak már olyan projektjeink, melyek például az energiatakarékos otthonokra fókuszálnak. |
 |
Jövedelem A lakhatás mellett a népességmegtartó képesség másik fontos pillére a Jövedelem. Vagyis az, hogy az itt élők találnak-e a munkát és ez a munka megfelelő jövedelmi szintet biztosít-e számukra. De milyen eszközei, lehetőségei vannak egy önkormányzatnak a jövedelemszerző képesség növelése terén? Az önkormányzat legkézzelfoghatóbb eszköze a helyi vállalkozások támogatása. Olyan vállalkozói környezet kialakítása, melyben a helyben élők akár önfoglalkoztatóként, akár egy helyben, nyereségesen működő vállalkozásban dolgozhatnak. Alsómocsolád ezen a területen igyekezett kihasználni minden lehetőséget, ezt mutatja a Helyi gazdaságfejlesztési intézkedések 46 %-os aránya. A másik lehetséges eszköz a munkavállalók kompetenciafejlesztése, hogy magasabb végzettséggel, jobban fizető munkát tudjanak vállalni. Ez a terület 27 %-ot ért el településünkön, ami szintén jónak mondható. Az önkormányzatoknak lehetőségük van arra is, hogy saját tulajdonú vállalkozásokat működtessenek, akkor is, ha ezek nonprofit Kft-k, hiszen ezek nyereségét egyrészt visszaforgathatja a fejlesztésekbe, másrész ezzel is helyi munkahelyeket teremt. Alsómocsoládon jelenleg 3 önkormányzati tulajdonú nonprofit Kft. működik, de ide sorolhatjuk az önkormányzati fenntartású Őszi Fény Idősek Otthonát is, mely a konyhájával együtt nem csak a szolgáltatásokhoz való hozzáférést javítja, hanem munkahelyet is biztosít. Érdemes lenne azonban a nonprofit Kft-k működését időről időre felülvizsgálni, elkerülendő azt, hogy ezek a vállalkozások veszteséggel működjenek, így az önkormányzatnak más területekről kelljen forrást biztosítani a fenntartásukra. |
|
|
Mobilitás A fogalom, mely általános értelmezés szerint mozgékonyságot, mozgathatóságot jelent, több területen is fontos egy település életében. Jelenti azt, hogy a település lépést tud-e tartani az aktuális változásokkal, képes-e rugalmasan és gyorsan reagálni. Ahogy mondani szokás, haladni tud-e a korral - ez az értelmezés az Alkalmazkodóképesség, reziliencia Kategóriában jelenik meg az Okos Tükörben. A fogalom jelenti azt is, hogy a település lakói milyen módom és milyen gyorsan képesek eljutni a munkahelyeikre, vagy egyéb teendőik színhelyére - ez az úgynevezett Közlekedési mobilitás. Jelenti ugyanakkor a Társadalmi mobilitást is, hogy az egyén vagy a család életminőségén tud-e javítani, magasabb társadalmi csoportba kerülni. A társadalmi mobilitás része a „szociális mobilitás” is, ami egy olyan – tudatos vagy tudattalan – stratégiát jelent, aminek segítségével a személy egy stigmatizált csoporttól (pl. munkanélküliek, faji kisebbség, melegek) próbál eltávolodni pszichikailag vagy fizikailag is, mert számára a csoport alacsony önértékelést okoz. Esetünkben Társadalmi mobilitáson inkább a jobb jövedelmet biztosító munkalehetőségek elérését célzó programokat (Kompetencia fejlesztés, képzések támogatása), míg Szociális mobilitás alatt a nehezebb életkörülményekből való kiemelkedést segítő, szociális jellegű programokat értettük. Az első grafikonból látható, hogy a legtöbb projektünk a Közlekedési mobilitás terén volt (46%), de ha a Szociális mobilitást a Társadalmi mobilitás részének tekintjük, akkor együttesen 54%-ot képviselnek. Amit szintén érdemes megvizsgálni, az a Közlekedési mobilitáson belüli arányok. Ha ezt az alkategóriát további alcsoportokra osztjuk, akkor láthatjuk, hogy a közlekedést segítő infrastruktúrális beruházások, fejlesztések a projektek 80 %-át képviselik. A Közösségi közlekedés fejlesztése alcsoportba csupán egyetlen projekt került, az is csupán másodlagos említésként. (Elsődlegesen a Fenntarthatóság kategóriájába került be, de ott is igen alacsony pontszámot kapott, mivel a társadalmi hasznosulása nem hozta az elvárt mértéket.). E-mobilitás terén viszont egyetlen projektünk sem volt. Ez a két utóbbi alcsoport az, ami a jövőben nagyobb prioritást kell, hogy kapjon, akkor is, ha elsődlegesen nem a Mobilitást, hanem a fenntarthatóságot, vagy az alkalmazkodóképességet erősíti. |
 |
Befogadás A Lakhatás, a Jövedelem és a Szolgáltatásokhoz való hozzáférés mellett a befogadó, megtartó közösség az a pillér, aminek megléte alapfeltétele a népességmegtartó képességnek. A befogadás azonban kétoldalú: kell hozzá a befogadó nyitotottsága és a befogadott alkalmazkodóképessége is. Amit az önkormányzat tehet ezen a téren az az, hogy olyan programokat szervez, amelyekkel bevonza az érdeklődőket, megismerteti a települést a letelepedni vágyókkal és segíti őket abban, hogy megtalálják itt a helyüket. Ugyanakkor segít abban is, hogy az itt lakók nyitottabbak, elfogadóbbak legyenek az új beköltözőkkel és segít a közösség fejlesztésében is. Mindezek alapján a Befogadás kategóriában 3 alkategóriát állítottunk fel:
Alsómocsoládon a letelepedés támogatása, a befogadó, nyitott közösség kialakítása hosszú évek óta prioritás. Ezt tükrözi az is, hogy a befogadás kategóriájába több ezt célzó projekt is bekerült. Bár a befogadás az összes projekt "csupán" 6 %-át teszi ki, a maga nemében ez jelentősnek számít, hiszen a legtöbb esetben inkább a gazdasági, a szolgáltatási lábat szokták erősíteni az önkormányzatok. A magas arány a Jövő-Szövő programnak, az ahhoz kapcsolódó mentorprogramnak, illetve annak kommunikációjához kötődik, ezek teszik ki az összes projekt 46%-át. de jelentősnek mondható a társadalmi érzékenyítést - tehát a befogadó lakosság nyitottságát - erősítő programok (31%) és a közösségfejlesztő programok (23 %) is. Úgy gondoljuk, hogy a 3 pillér kiegyenlített aránya nagyon jó irány, egyik területet sem szabad elhanyagolni, ha a célunk az, hogy megtartsuk, esetleg növeljük a népességünket. |
 |
Forrásallokációs képesség A forrásallokáció általános meghatározás szerint az erőforrások elosztási rendszerét jelenti. Az Okos Tükör szempontjából azt vizsgáljuk, hogy az önkormányzat mennyire képes az erőforrásait bővíteni, hogyan tud új forrásokat bevonni, de a fogalomkörbe bele tartozhat az is, hogy milyen hatékonysággal tudja az erőforrásait elosztani, felhasználni, van-e stratégiája a szűkös erőforrások elosztásának optimalizálására. Az önkormányzatok esetében az első - bevonható - erőforrás, ami eszünkbe juthat, a pályázati források. Az Okos Tükör szempontjából nem annyira a bevont források nagyságrendje a fontos, hanem annak a tudásnak, kompetenciának a megléte, ami biztosítja, hogy az önkormányzat képes legyen ezeket a forrásokat bevonni, a pályázatokat sikeresen végrehajtani. De a pályázati források mellett fontos, hogy más forrásokra is támaszkodhassunk, hiszen a pályázati támogatások kiszolgáltatottakká tehetnek az esetlegességük miatt. A fejlesztések, beruházások megvalósítása bizonytalan lehet és a támogatói elvárások, a túlzott bürokrácia miatt elhúzódhatnak, drágulhatnak is. Fontos, hogy az önkormányzatok képesek legyenek más külső forrásokat - például vállalkozások letelepedésének elősegítése, szponzoráció, hitelek, kötvénykibocsájtás - is bevonni és belső erőforrásaikat - például adószint növelése, önkéntes munka támogatása, helyi gazdaság erősítése, közösségi finanszírozás - is tudják mobilizálni, illetve képesek legyenek azt optimálisan elosztani. Alsómocsolád Okos Tükrének elkészítésekor talán a Forrásallokációs képesség volt az a kategória, amelyről a legtöbbet beszéltünk, ahol a közös definíció megalkotása a legnehezebb volt. Felmerült az is, hogy a Forrásallokációs képességet ne is kezeljük külön kategóriaként. Végül a projektek értékelésénél mégis megtartottuk ezt a kategóriát és többségében az értékelési időszak fontosabb pályázati forrásai kerültek ide. Azonban az értékelésnél nem azt vettük figyelembe, hogy összegében mekkora támogatást nyertünk, hanem azt, hogy az adott projekt mennyire volt jó és hasznos, mennyire segítette a céljaink megvalósulását, hozzájárult-e olyan egyéni és szervezeti kompetenciák fejlesztéséhez, melyek a jövőben segítik a források bevonását és elosztását. Melyek azok a pályázatok, melyekre érdemes a jövőben is figyelnünk, melyek azok, amik nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A Forrásallokációs képesség egyéb lehetőségei - vállalkozások letelepedésének támogatása, más külső erőforrások bevonása - csak érintőlegesen és másodlagos említésként jelent meg az Okos Tükrünkben. Ennek oka egyrészt definíciós problémákban rejlik (hogyan is értelmezzük a forrásallokációs képességet), de talán fontosabb az az aspektusa, hogy az ezirányú fejlesztéseink nem projketszinten jelentek meg, hanem például az önkormányzati szabályzásban, támogatási rendszerben, kapcsolati tőkében. Mindezek mellett is úgy gondoljuk, hogy érdemes a Statégiai tervben külön is figyelmet szentelni annak, hogy hogyan tudja az önkormányzatunk a (hazai) pályázati forrásokon kívüli forrásokat bevonni és hogyan tudja azokat a lehető leghatékonyabban elosztani és felhasználni. Hogyan tudja a belső erőforrásait mozgósítani, például azzal, hogy érdekeltté teszi a szolgáltatókat a nyereséges működtetésre, vagy több energiát fektet az önkéntesek rendszerszintű bevonására. |
