Az emlékezés napjához kapcsolódó személyes történetemet osztom meg a Hírlevél olvasóival!
Családunk halottai sírjainak felkeresése után elmentünk a régi sásdi temetőbe, Rigatz Jancsi 2017-ben felújított sírjához is! Pótoltam az elpusztult télizöld meténg bokrokat a síron és mécsest is gyújtottunk.
A Mocsoládiak több, a betyárral kapcsolatos nevezetességről tudhatnak, mint például ismerhetik a két róla szóló népballadát, a korábbi kiadványokban megjelent történeteket, ismerik a Rigatz szobrot, a Rigatz-pihenőt, a Rigatz-emlékfát, a faragott táblákat a parkban és a Konferencia Központban, fizető eszköz a faluban a Rigac. A Rigac kés-és fejszehajító bajnokság a legújabb nevezetesség, ezek mellett néhányan tudhatnak a 2013-ban kiadott „Nyomoztam Rigatz Jancsi után” című könyvemről, ennél is kevesebben Rigatz Jancsi nyughelyéről! Ez a régi sásdi temetőben, közvetlenül a kápolna mellett található.
Az évek során megmaradt homokkő alapról készült képet és a felújított síremlék ma látható felvételét mellékelem. Hosszadalmas lenne elmesélnem, hogy 2013 után négy évvel milyen véletlenek sorozata vezetett el odáig, hogy a Sásdi Történeti Téka aktív közreműködésével ma így látható a sír. Mindezeket azért tettem közzé, hogy egyel több Rigatz nevezetességről tudjanak az Alsómocsoládiak!
Varsányi Gyuláné Bükkösdi Márta
